6200 km/h-val hasíthat Európa első hiperszonikus repülőgépe
Hidrogénmeghajtású, szélsebes tesztgép fejlesztésébe fogott az Európai Űrügynökség.
Hidrogénmeghajtású, szélsebes tesztgép fejlesztésébe fogott az Európai Űrügynökség.
Minden komponense jól működött a Mjölnir nevű hajtóműnek, amit 3D-nyomtatással készített el a New Frontier Aerospace nevű cég. Az eszközt a polgári repüléstől kezdve a holdra szállásig számos helyen lehetne használni.
A Stratolaunch március 9-én végezte el a cég által fejlesztett hiperszonikus repülőgép tesztjét. A Talon-A1 jól muzsikált, így jöhet a Talon-A2 próbája.
Látványos bemutatón rántotta le a leplet az X-59 repülő végleges változatáról a NASA és a Lockheed Martin: a gép a tervek szerint a 11,5 méteres orrkialakításával úgy lépi majd át a hangsebességet, hogy az nem jár hangrobbanással. Ha ez valóban sikerül, akkor akár a lakott területek felett is újraindulhat a szuperszonikus repülés.
Viszonylag rövid időn belül több ország is kifejleszti a mostaniaknál ötször-hatszor gyorsabb repülőket, de mint azt épp az oroszok minapi bejelentése jelzi, az új technológia a fegyverkezési versenyt is felpörgetheti.